Problémás bőr

A mosószerekhez adagolt összetevők naponta érintkeznek a bőrfelülettel, ami az arra érzékenyeknél bőrtüneteket is okozhat. A testszerte jelentkező kiütések és bőrvörösség a mosópor allergia tünete is lehet.

A mai mosószerek öt-tizenöt féle összetevőből állnak

A mosási szokások terén és a mosószerek összetételében is jelentős változások történtek az elmúlt évtizedek során. A mai szemmel nézve kezdetleges hamuból kiáztatott, magas zsíroldó hatású hamuzsír, majd a döntően lúgos anyagokból álló mosóporok helyett ma már az áruházaik polcain hosszan sorakoznak a különböző márkájú, színű és illatú termékek. A ruhák tisztítása jóval korszerűbbé vált, a nagyszüleink idejében ismert ecet, citrom és alkohol helyét mára felváltották a vegyi tisztító- és folteltávolító összetevők. A mai mosószerek megközelítőleg öt-tizenöt féle összetevőből állnak. A foltok eltávolítását a különböző enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért szerves peroxid-vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők között szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is.

Vigyázat, allergiát okozhatnak!

A mosószerekhez adagolt számtalan összetevő nap, mint nap érintkezik a bőrfelülettel, mely az arra érzékenyeknél bőrtüneteket, kiütéseket és vörösséget okozhat – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa. A mosópor allergia okozója lehet egy, vagy több, a készítmény összetevői között szereplő enzim, illatanyag. A poralakú mosószerek nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak, melyek szintén hozzájárulhatnak az allergiás reakció megjelenéséhez. A fém-, és illatanyag allergia vizsgálattal kimutatható. Az epicutan-teszt során a hátra ragasztott tapaszokra a standardizált allergénekből kis mennyiségeket helyeznek fel. A szakorvos ezután meghatározott időnként ellenőrzi, majd leolvassa az eredményt. A tapaszok helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Alternatív megoldások

A kialakult bőrtünetek helyi gyulladáscsökkentő krémekkel kezelhetők, azonban ha a kimutatott allergénnel ismét érintkezik a bőrfelszín, akkor a panaszok újból megjelennek. A kezelés ez esetben tehát az allergén elkerülését jelenti. Ennek érdekében mosáshoz válasszuk inkább a folyékony, gél formájú mosószereket, melyek kevesebb fém szennyeződést tartalmaznak, könnyebben oldódnak, öblítéssel jobban eltávolíthatóak. Mosogatásnál és takarítás közben is viseljünk gumikesztyűt, hogy elkerüljük a vegyszerekkel történő közvetlen érintkezést. A dezodorok, erős illatú öblítőszerek illatanyagai is allergizálhatnak. Ilyen esetben keressük az illatanyag-mentes, minél kevesebb mesterséges összetevőt tartalmazó, bőrbarát készítményeket.

Forrás: Dermatica (www.dermatica.hu)

Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusának segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.

Tipikus tünetek

Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

Kiváltó okok

Csecsemő és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

Irány az orvos!

A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.

2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.

Fontos a gondos testápolás

Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.

Megelőzhető?

Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek –tehéntej, tojás, olajos magvak- bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani.

Kinőhető, vagy a későbbi allergia előfutára?

Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. A kicsik egy része valóban kinőheti a betegséget, többségüknél azonban az allergiás tünetek a későbbiekben az ekcéma mellett más formában is jelentkeznek. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A gondos testápolás és az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat. Sokak számára a nagyváros szennyezett levegője is fokozza a tüneteket, mások esetében épp a vidéki levegővel járó pollendús környezet okoz állapotromlást. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.

A triclosan néven ismert tartósító- és fertőtlenítőszer gyermekeknél növelheti az allergia kialakulásának kockázatát. Norvég kutatók az antibakteriális kozmetikumok veszélyeire is felhívják a figyelmet.

Kozmetikumok és allergia

Nem véletlen, hogy a természetes összetevőkből készült kozmetikumok, tisztító- és mosószerek napjainkban reneszánszukat élik, hiszen az utóbbi években egyértelműen megemelkedett a szintetikus hatóanyagok által okozott allergiás reakciók száma – magyarázza dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica orvosa. A bőrtünetek rendszerint vörösség, viszketés, fokozott szárazság formájában jelentkeznek, de – különösen gyermekek esetében – hozzájárulhatnak más allergiák megjelenéséhez is.

 Antibakteriális pro és kontra

Az antibakteriálisként forgalomba kerülő készítmények eredeti rendeltetésük szerint arra hivatottak, hogy megakadályozzák a ránk veszélyes baktériumok bőrfelszínre, nyálkahártyákra jutását. Találkozhatunk velük krémek, kézmosók, mosogatószerek formájában is. A probléma azonban az, hogy a készítmények összetevői a szervezet számára hasznos, a bőr védő funkcióját biztosító, hasznos baktériumokra is megsemmisítő csapást mérnek, s ezzel végeredményben fokozzák szervezetünk fogékonyságát a különböző betegségekre.

 Higiéne hipotézis

A legfrissebb kutatások ismét a túlzott tisztaság veszélyeire hívják fel a figyelmet. Egyre ismertebb a higiéne hipotézis fogalma, mely szerint egyértelműen növeli az allergiás betegségek megjelenésének esélyét, ha a gyermek túlzottan steril, „antibakteriális” környezetben nevelkedik. A szervezetének, az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szüksége van azokra a mikrofertőzésekre, melyeket egy normál, nem túlfertőtlenített környezet biztosíthat számára. Ennek hiányában később az egyébként ártalmatlan, szervezete számára nem káros anyagokat is veszélyesként értékeli majd, s túlérzékenysége következtében megjelenik az allergia.

 Tények és tévhitek

A szintetikus anyagokkal kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban, némelyek valóban sokszor megalapozatlan állítások. Az egyesült államokbeli Center for Disease Control and Prevention eredményei azonban 623 gyermektől vett mintavételen alapulnak. A 10 év körüli gyermekektől vett vizeletminták alapján a kutatók egyértelmű összefüggést találtak a triclosan értéke, és az allergiát jelző magas IgE szint között.

 Ártalmas triclosan

A főként fogkrémkrémekben, kézmosókban, lábápoló készítményekben található, baktérium- és gombaölő hatású triclosan megváltoztathatja a bőrön, a szájban és a belekben található normál baktériumflórát, ezzel egyértelműen növelve az allergia kockázatát. A triclosan veszélyeire egy korábbi, 2001-es kutatás is felhívta a figyelmet. Megállapították, hogy ez az anyag döntő többségében fogkrémekben található, s ekkor szabályozás is született alkalmazásának visszaszorítására. Ennek betartása különösen fontos lenne a gyártók részéről, mivel a triclosan a bőrfelszínről alig, a szájnyálkahártyáról azonban nagyobb mennyiségben szívódik fel.

www.dermatica.hu